Az emlékszoba
VIP vendégei, vagyis az adományozók névsora itt található
Miért háború ellenes nap? Mert nem lehet különválasztani a holokausztot a hadszintéren elesettektől, vagy azoktól, akiket az úgymond felszabadítók a saját házukban mészároltak le.
Nincs megnyert vagy elvesztett háború, csak "Háború" van! Pusztító, öldöklő, embertelen! A háborúk nem oldottak meg semmiféle problémát, de mindig elvetették a magját a következőnek.
A háborúkat alig néhány ember robbantja ki, de ők nem harcolnak, és nem is halnak meg. Az egyszerű emberek ölik egymást halomra, ők hullanak idegen föld meszesgödrébe, s az ő otthonaik pusztulnak el. Ők az eszközök, és ők az áldozatok. (Fekete István)
Az emléknap
Krauszné Nagy Tímea volt az esemény moderátora
Elsőként Kosárszki József nagyvelegi polgármester méltatta azt a közösségi embert, aki kápolnát építtetett a katolikusoknak, házát az evangélikusokra bízta, hogy iskolának használják, támogatta a falu fejlődését és a szegényeket.
Az esemény kísérőzenéje: John Williams "Schindler listája" filmzenéje
A nagyvelegi evangélikus lelkész Szemerei Benjámin beszédében kiemelte a békére törekvést, és a párhuzamot a múlt és a jelen közt.
Szloboda Istvánné nyugalmazott polgármester asszony erre az alkalomra digitalizáltatta a II. világháborús emlékmű avatásán készült filmet. Az emléknapon alábbi verset hallhattuk tőle. Érdekessége, hogy édesanyámtól kapta 33 éve. A költője egyelőre ismeretlen.
Pintér Mihály nyugalmazott tábori lelkész beszélt arról, hogy járt a békefenntartókkal Afganisztánban is, és a Délszláv háborúban is. Majd a bibliából olvasott fel egy idevágó részt.
A kápolna tábláját Amrózy Tamás katolikus plébános avatta fel. Farkas Gábor a falu és a Grünfeldek történetéről mesélt.
Alábbi dalt Sepsi-Kovács Mira gitáron kísérte.
Görög Ernő, volt nagyvelegi lelkész fiának, Görög Zoltánnak a gondolatai, melyet az emléknapra küldött:
Adja Isten, hogy világszerte, és benne hazánkban is tartósan véget érjen az embercsoportok egymás iránti gyűlölködése. Ne az önzés, hanem a szeretet vezesse az embereket. A Ti nagyvelegi megemlékezésetek is ezt munkálhatja.
Sinkovics Valéria ismertetése a genfi egyezményről
A háborús áldozatok védelmét az úgynevezett genfi egyezmények taglalják, míg a hadviselés törvényeit és szabályait, szokásait a Hágai egyezmények tartalmazzák.
A genfi konvenciók rendelkeznek:
A sebesültek helyzetének javításáról, a hadifoglyokkal szembeni bánásmódról, valamint a polgári lakosság háború idején való védelméről.
Ez utóbbi tiltja egyebek között indítéktól függetlenül egyének és csoportok deportálását, túszok szedését, az emberi méltóság megsértését, a kínzást, a kollektív büntetést és megtorlást, a tulajdon indokolatlan megsemmisítését, a faji, vallási, nemzetiségi és politikai megkülönböztetést.
A hadifoglyok védelméről szólván előírja, hogy az emberiesség szabályainak megfelelően kell kezelni őket, tájékoztatást kell adni róluk, és engedélyezni kell, hogy semleges államok képviselői meglátogassák a fogolytáborokat.
1949 óta újabb egyezmények születtek, többek között a menekültek helyzetéről, valamint a polgári lakosság védelmét kiterjesztik az államhatárokon belüli konfliktusokra is.
Mára a vörös kereszt és vörös félhold mellett a vörös kristály is védelmet élvező jelkép lett.
Bár a hadviselési módok és technikák jelentősen megváltoztak, a genfi konvenciók ma is a nemzetközi humanitárius jog sarokkövei, előírásai állami és nemzetközi szinten is irányadóak.
Érdemes leszögezni, ha háború van, akkor minden félre egyaránt kötelezőek a jogi szabályok függetlenül attól, hogy ki az agresszor és ki az agressziót elszenvedő fél, illetve hogy milyen okból, jogosan vagy jogtalanul indult a háború.
A háborús bűncselekmények közé tartoznak olyan cselekedetek, mint a civilek és sebesültek célzott támadása, kínzás, szexuális erőszak, etnikai tisztogatás és más, a háborús körülmények között elkövetett súlyos jogsértések. Nem csak egyének, akár egy állam is felelősségre vonható háborús bűncselekmények miatt.
Két hozzáfűzése:
Konfliktus esetén érdemes megnézni az érem mindkét oldalát, mielőtt pálcát törünk az egyik felett, vagy oda állunk a másik mellé.
A Bosszúról annyit: apák bünét a fiakon nem szabad leverni, mert akkor sosem lesz vége.
Sinkovics István 1952-ben írt verse, a Háborús tiltakozás
is elhangzott a megemlékezésen. Kicsit rendhagyóan. Megzenésítve, AI előadásában, hátha tanul belőle a mesterséges intelligencia, és a békét segíti inkább, nem a háborúkat...
Végül megismertetett bennünket az alapítvánnyal és az épülettel vendéglátónk Szemerei Benjámin, a falu lelkésze, és a táborok vezetője.
Az esemény mottója
"Amit saját magadnak sem kívánnál, azt ne tedd másokkal sem" (Konfucius)
Az oldal szerkesztőjének utószava
Eleinte véletlenül, saját őseimet és falutörténetet kutatva kerültek elém a cikkek a velegi Grünfeldekről. A Kultúrotthonnak egész gyermekkoromban a "haszonélvezője" voltam, de 2025-ben eljutottunk oda, hogy sokaknak fogalmuk sincs, miért hívják Grünfeld kastélynak. Február közepén egy facebook szavazáson 24 óra alatt 48-ból 47-en voksoltak arra, hogy illene valami tábla, vagy bármi, ami rájuk emlékeztet, így kicsit felhatalmazva éreztem magam, hogy lépéseket tegyek. Eleinte a kastélynál szerettem volna ezt megvalósítani, de arra nem volt lehetőség, viszont ez úton is köszönöm a Falugondnoknak Gellér Vilmosnak, és az Önkormányzatnak az erkölcsi támogatást. A temetőbeli emlékhely kicsit azt is szimbolizálja, hogy 80 év után mégis lett "sírhelyük" valamiképpen. A gránitból készült nyitott könyv pedig azt, hogy az életük és haláluk bár szinte nyitott könyv a számunkra, mégsem ismerjük minden oldalát.